Európa majd minden nagyobb városban gyorsan nőnek az albérleti díjak, ami nagyban felelős a sok helyen kialakult lakhatási válságért. Határokon átnyúló adatelemző újságírói együttműködésben készült cikkünkben 26 EU-s nagyváros adatai mentén tárjuk fel a kialakult válság okait és lehetséges megoldásait.
A helyiek szerint akár ötvennél is többen lakhatnak a házban, ahová petárdázástól kezdve egészen a körözött személyek jelenlétéig riasztották a rendőröket.
A legkeményebb intézkedés egy, az unión kívüli lakásvásárlókat terhelő 100 százalékos különadó lenne. A kormány szociális bérlakás programot is indítana.
Budapesten valóban nehéz lakáshoz jutni, de Debrecenben még nehezebb. A fővárosi helyzet ráadásul javult az elmúlt években, jelenleg Szegeddel van egy szinten a lakásárak jövedelmekhez viszonyított szintje.
Pénteken végre felszállt a fehér füst, Orbán Viktor Varga Mihályt választotta a jegybankelnöki posztra, miközben Matolcsy György máris azt jósolja, hogy az évtized két legjobb éve vár ránk. Még aznap este a Moodys kemény kritikával illette a magyar gazdaságpolitikát. A kormány arra épít, hogy végre sikerül költekezésre bírni az óvatoskodó országot. Persze, csak úgy lehet többet költeni, ha van miből. A hároméves bérmegállapodás ezt segítené, feltéve, ha a lakhatási válság és az újabb inflációs hullám el nem viszi az egészet. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A lakhatási válság nem a kormányzati intézkedések ellenére, inkább azok következményeként állt elő – figyelmeztet Simor András. Az MNB korábbi elnöke úgy véli, a kereslet mesterséges felfűtése az árakat lódította meg, nem a kínálatot.
Tavaly 2305, az idei év első felében pedig 737 lakáskiürítés volt.
Az ingatlanpiaci szereplőkkel folytatott egyeztetésen felmerült az is, hogy 5 százalékra csökkentsék a cégektől magánszemélyeknek kiadott albérletek utáni áfát.
Az építőipar drasztikus visszaesése azzal fenyeget, hogy az elkövetkezendő években tovább fokozódik az európai lakáshiány, ami egyfelől fékezi a gazdasági fejlődést, másfelől erősíti a bevándorlásellenességet és a szélsőjobb előretörését.
2016-ban még alig 6000 firenzei lakás szerepelt az Airbnb-n, ma már több mint 14 ezer, ennek pedig a városvezetés szerint a helyiek látják kárát.
A szocializmus idején csak zártkertek voltak, mára egyre többen költöznek ki életvitelszerűen a gyakran közművek nélküli telkekre, a rendszerváltás, a 2008-as válság és a jelenlegi lakhatási krízis több mint 100 ezer embert szorított így a peremre. Fenntarthatósági podcastunkban ezeket a közösségeket mutatta be Vigvári András szociológus-etnográfus, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa, aki könyvet írt a zártkertek, mint átmeneti terek helyzetéről.
A városvezetés nyolc telepből mindössze hármat használt, március elején azokat is lezárta. A lakhatási válság kellős közepén 80 hektáron 40 ezer egység áll üresen, miközben a helyieknek akár 5 évet is kell várni, míg lakáshoz jutnak.
Az Eurostat adatai szerint hazánkban a városi lakosság 3,1 százaléka bevételének 40 százalékánál többet fordított lakhatásra, de a felmérés idején még teljesen életben volt a rezsicsökkentés.
Karácsony Gergely kampányígérete valóra válhat, igaz, a program kezdeti szakaszának megvalósítása is eltarthat 2028-ig, mert lakások ezreit kellene megvásárolni hozzá.
Komoly lakhatási válság van New Yorkban: megbecsülni sem tudják, hányan élhetnek illegálisan átalakított pincékben és alagsorokban. Az Ida hurrikán okozta áradásokban sokan meghaltak, akik ilyen helyen voltak kénytelenek élni.
A civilek szerint tovább mélyíti az amúgy is egyre súlyosabb lakhatási válságot, ha elfogadja a parlament a privatizációról szóló törvényjavaslatot.
A világ egyik legnagyobb techcége úgy érzi, tennie kell a drága és kevés lakás okozta krízis ellen. Az akcióterv előtt civilekkel is tárgyaltak.
A kormánypárt képviselői távolmaradással blokkolták az eseti bizottság létrehozását.
Az MTI-n megjelent gyorshír szerint a Fidesz azt kéri, foglalják alkotmányba az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát. Mindezt akkor, mikor az egekbe szárnyaló lakbérek még több embert lökhetnek az utcára.
Tudta, hogy másfél millióan élhetnek Magyarországon olyan családban, ahol papíron egyetlen fő sem dolgozik? Hogy minden negyedik magyar penészes, vizesedő lakásban lakik? És hogy 200 ezer gyerek úgy él, hogy az otthonában áram sincs? Átgondolta, mennyit segítene, ha a 11 ezer üresen álló önkormányzati lakással valamit végre kezdenének? Megdöbbentő adatok egy friss kutatásból!
